Kevesebb pénzt kerestek a magyarok külföldön
Visszaesett az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállaló magyarok jövedelme tavaly - derült ki a jegybank fizetési mérlegről szóló adataiból.
Visszaesett az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállaló magyarok jövedelme tavaly - derült ki a jegybank fizetési mérlegről szóló adataiból.
A harmadik negyedévben 806 millió euró volt a magyar folyó fizetési mérleg többlete - közölte az MNB csütörtök reggel. A Reuters szerint ez elmarad az 1,175 milliárd eurós elemzői várakozástól, és az egy évvel korábbinál is alacsonyabb.
A napokban jelent meg a jegybank Fizetési mérleg jelentése, ami több olyan információt is tartalmaz a magyar gazdaságról, amelyek kevésbé közismertek. Ezek közül mutatunk be most négyet.
A fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is erősítené a forintot, ezt ellensúlyozza a jegybank laza monetáris politikája, így a következő hónapokban nagyjából változatlan euró-forint árfolyam várható - olvasható a Bank of America-Merrill Lynch (BofA-ML) keddi elemzésében. Az amerikai bank szakemberei szerint hiába akarná gyengíteni az MNB a forintot, rövid távon csak arra lesz elég a kamat további csökkentése, hogy ne erősödjön a magyar deviza. Az év vége felé aztán talán eljöhet a várva várt gyengülés is az árfolyamban.
Jelentősen lelassult a munkajövedelmek hazautalása Magyarországra, de az éves összeg így is átlépte a 3 milliárd eurós határt. Az itt dolgozó külföldiek kiutalásai viszont évek óta csendben apadnak.
2014 utolsó hónapjában extrém fokozatba kapcsolt a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen egyetlen hónap alatt 297 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a pályázóknak, így az egész éves kifizetés 1842 milliárdos összeggel új rekordot döntött - derül ki a Portfolio havi gyakoriságú vizsgálatából. Részletesebben megnézve a kifizetési adatokat, azt is látjuk, hogy a decemberi nagyon felpörgetett kifizetések mögött elsősorban nagy közlekedési és energetikai fejlesztési projektek állnak. Közben a legfrissebb jegybanki fizetési mérleg statisztika azt is jelzi, hogy az utófinanszírozással működő brüsszeli kifizetések is meglódultak az év végéhez közeledve.
November végén hatodik és egyben utolsó alkalommal voltak Magyarországon az Európai Bizottság szakértői a 2008-as pénzügyi mentőcsomag lezárásának felülvizsgálata céljából. A Bizottság szakemberei üdvözölték a növekedés erősödését és dicséretet is kapott a kormány, miszerint jó úton halad a költségvetési hiánycél eléréséhez. Az államadósság alakulásával kapcsolatban azonban megint gondja akadt az EB-nek. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Banknak is javaslatot fogalmaztak meg, de megszólaltak az Orbán Viktor által sokat emlegetett egyik céllal kapcsolatban is.
Mivel hazánk a 2008-ban rendelkezésre bocsátott nemzetközi hitelkeret több mint 70%-át visszafizette, ezért ez a fajta felülvizsgálati rendszer lezárulhat.
Szeptemberben 130 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett az Európai Uniótól Magyarországra, így június vége óta, azaz a harmadik negyedévben összesen 438 milliárd forintot utalt át a Magyar Államkincstár különböző számláira Brüsszel - derült ki a ma közzétett szeptemberi fizetési mérleg statisztikából. A harmadik negyedévi nettó EU-transzfer a tavalyi negyedik negyedév óta a legintenzívebb, és idén az első kilenc hónap összesített adata már 1060 milliárd forintot tesz ki, ami 130 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakának adata.
A júliusival csaknem teljesen egyező volumenű, 155 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra augusztusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai, a nyolcadik hónapra vonatkozó fizetési mérleg statisztikájából.
A számos iparágban tapasztalt tőkecsökkenésnek és -kivonásnak köszönhetően a külföldi közvetlen beruházások (FDI) kiáramlása felgyorsult Magyarországon, míg emellett az adósságtörlesztés üteme lelassult - erre hívják fel a figyelmet az OTP elemzői az MNB legújabb jelentése kapcsán.
Minden idők harmadik legmagasabb összegét, 438 milliárd forintnyi nettó EU-transzfert könyvelhetett el Magyarország az idei második negyedév során, ha pedig a ma megjelent adatokból és nyilatkozatból indulunk ki: a harmadik negyedévi kilátások még kedvezőbbek.
2014 közepétől két fontos változás is történt az MNB fizetésimérleg-statisztikájában: az Európai Uniós szabályozással összhangban megváltozott a módszertan, illetve az MNB havi statisztikákat is közöl. Annak érdekében, hogy a fenti változások minél kevesebb félreértéssel járjanak, az MNB szakértője, Kóczián Balázs, az alábbi cikkel segíti az elemzők munkáját.
A japán jegybanki döntéshozók jövő áprilisra már azt remélik, hogy megközelíthetik a két százalékos inflációs céljukat - így további intézkedéseket nem is látnak szükségesnek. A jen árfolyama részben ennek, részben a többletes folyó fizetési mérlegnek köszönhetően nem gyengült tovább idén, ami bizony nem segít az ország hanyatló exportteljesítményén.
A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 2014 I. negyedévében - a szezonális hatások kiszűrésével - a GDP 7,6%-a volt. Eszerint folytatódott a külső adósság leépítésének folyamata, ami a fizetési mérleg többletével jár.
A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a korábbi negyedévekhez képest tovább nőtt 2013 IV. negyedévében, (a szezonális hatások kiszűrésével) 1938 millió euro, a GDP 7,7%-a (566 milliárd forint) volt, amely szintén nagyobb az előző negyedév szezonálisan igazított GDP arányos adatánál. A negyedik negyedéves adatban leginkább a magas tőketranszferek (EU-transzfer) hatása mutatkozik meg.
A külkereskedelmi forgalom havi adatai alapján nem meglepetés, hogy a harmadik negyedévben is jelentős többletet mutatott a folyó fizetési mérleg. A kedvező egyensúlyi folyamatok mellett azt is rögzíthetjük, hogy a tőkebeáramlás az országba az idén meglehetősen gyérnek mondható.
A válság kirobbanása óta jelentősen enyhültek az egyensúlyi problémák a világban - derül ki az Economist összeállításából. Kínában kisebb lett a folyó fizetési mérleg többlete, az USA-ban pedig csökkent a hiány.
Könnyen lehet, hogy a szomszédos Ukrajnában hamarosan kritikussá válik a helyzet. Elemzők szerint a költségvetési bevételek és a jegybanki tartalékok csökkenése miatt gyakorlatilag egy hajszál választja el őket a folyó fizetési mérleg válságtól. A kormány túlzott optimizmusa és az elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt a lakosság is komoly problémákkal küzd.
2013 I. negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 1111 millió euro volt - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A szezonális hatások kiszűrésével a nettó finanszírozási képesség 1347 millió euro, a GDP 5,3%-a, ami megegyezik az előző negyedév adatával. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a folyó fizetési mérleg többlete az első negyedévben 752 millió euro. Ezen belül a reálgazdasági mérleg többlete 1936 millió euro lett, ami meghaladja az előző negyedévi értéket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nagyobb bajban lehet Moszkva, mint ahogy eddig sejteni lehetett.
Korábban az elnök élesen ellenezte a lépést, most már rábólintott.
XIV. Leó megválasztása előtt több fordulat is volt, kiderült, hogy alakult Erdő Péter támogatottsága.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
